Duna-túra 3. nap

Hajnalban ébredtem, de nem az ébresztőre. Eső kopogott a sátorponyván. Csak utolért a hidegfront! Visszaaludtam, reméltem eláll. De nem állt el. Sőt…még jobban esni kezdett. Kicsit elodáztuk az indulást, hátha véget ér az eső, de nem akart.

dsc00960

Nagyon nem akaródzott kimászni a sátorból, sőt már a hálózsákból sem, de menni kellett. Vízálló ruhába öltöztünk, megint csak vizesen raktuk el a sátrakat és útra keltünk.

Indulás előtt Zoli még megcsodálja a fűzfaágakból készített ponyva-leszorítóm. 🙂

dsc00961

Az kemény nap állt előttünk, minél közelebb kell jutnunk Budapesthez, hogy másnap biztosan átérjünk rajta. Mindezt zuhogó esőben. A következő kép talán jól adja vissza a nap első felének hangulatát:

sdc11222

Mostanra már megtanultuk, hogy a félórás sprinteknek semmi értelme, utána dupla annyi ideig fáradt az ember, inkább folyamatos közepes evezésre álltunk be, ami a hajóinkkal olyan 8 km/h-t jelent a Dunán széltől, sodrástól, áradástól függően. Felsejlik Esztergom.

dsc00970

Csodálatos látványt nyújt a Bazilika a vízről, bár ekkor nem ezzel voltam elfoglalva. Ugyanis a vízállónak hitt nadrágomon vagy 20 lyuk volt és teljesen eláztam. A nedvesség pedig percről percre kúszott egyre tovább a ruházatomban. Alig vártam, hogy átöltözhessek.

dsc00986

Lassan-lassan kezdett elmaradozni mögöttünk a front, ezért gyűjtöttünk száraz fát a hidak alatt. És bíztunk benne hogy már nem fog esni. Egy alkalmasnak ígérkező helyen kikötöttünk. Én felvettem a maradék száraz ruhám, majd a házi készítésű alkoholfőzőmön melegítettünk magunknak 1-1 zacskóslevest. Ez adott egy kis lendületet.

sdc11228

Egy csorgásból fogott csuka tovább fokozta a kedvemet. Amúgy kőspicc elvágó vizén jött, felszínen, atom zörgős crank wobblerrel :D. Horogszbadításkor belehúzta a csali szabadon lévő horgát a kabátom ujjába. Hogy érthető legyek: egyik kezemben a hal, ami fixálta magát a csalin keresztül a másik kezemhez amiben eredetileg a bot volt. Az evezőt már nem tudom mivel tartottam. 🙂

sdc11230

És közben visz a víz. 😀 Zolit hívtam segítségül a probléma megoldásához. Leválasztottuk rólam a halat. (Sajnos kb. 30 centi volt így megmenekült, pedig már mindketten megsütöttük 2-3 féle képpen minimum, meg talán pörkölt is készült szerencsétlenből a gondolatainkban.)

sdc11231

A következő állomásunk Visegrád volt. Hegyek közé szorítva kanyarog itt a Duna. Néha olyan érzésem volt, mintha nem is a Duna és nem is Magyarország lenne, hanem valahol Alaszkában kajakoznánk.  A folyó egyik legszebb szakaszán jártunk és az időjárás is kezdett a mi pártunkra állni. Már a nap is ki-kisütött. Erre már nagy szükségem volt. Ráadásul nyitva találtunk egy büfét ahol vettünk KÓLÁT meg SAJTBURGERT!!! Zoli volt a beszerző, a sárga mentőmellény + levágott csizmájú melles neoprén öltözete, bár funkcionálisan megfelelőnek bizonyult, no de kinézetre…. Szerencsére azért kiszolgálták!

A nap fordulópontja! 😉

dsc01001

Én még elugrottam vízért. A gumicsizma+rövidnadrág+polárpulcsi (a szárazon maradt ruháim) kombóban vittem tovább a “homeless-vonalat”. Szintén nem okoztam nagy feltűnést. 😀

sdc11237

Közben megszáradtak a vízes ruháim is. Újra jól éreztem magam. És hirtelen olyan meleg lett, hogy rövidujjúban lapátoltam tovább. Az átázott kajakülés szigetelésére megintcsak jó szolgálatot tett a kukás zsák. 🙂

Szelfik napja. 😀

dsc01003

A szentendrei szigethez érve úgy döntöttünk az ágban folytatjuk utunkat. Az engedélyünk 18 óráig volt érvényes így este már nem pecáztunk. Helyette alufóliában sült kaját készítettünk:

dscn2289

Szentendrei kajakos sült:

Hozzávalók:

szalonna
hagyma
alma
répa
krumpli
fokhagyma
só és némi homok, ízlés szerint

Szükséges eszközök:

alufólia

Elkészítés:

A fenti hozzávalókat kockára vágjuk és alufóliába csavarjuk. A parázsban megsütjük, gyakran forgatva.

dscn2294

Nagyon finom volt!

dscn2291

Este kiteregettük a vizes ruháinkat. Hasznos volt a 20 m 4mm-es kötél amit hoztam. Csipeszt is készítettem, hogy a megerősödő szél ne vigye el a pólókat: ujjnyi fűzfaágakat félig behasítottam a bicskámmal. Mukodik! A zoknikat, csizmákat a tűz mellett szárítottuk, de ez a módszer nem igazán vált be, a zoknik hamusak lettek és nem száradtak meg, Zoli meg majdnem felgyújtotta a csizmáját.

dscn2281

A szokásos vízállás-szeánsz (he-he 🙂 ) után Zoli lefeküdt aludni, én meg kimostam pár ruhám és kiterítettem száradni. Nem bírom, ha füstszagú. A mosáshoz és a tisztálkodáshoz is házi szappant használtam. Ez a detergens káros legkevésbé a vízi élővilágra, gyorsan lebomlik. A túra egésze során nagyon ügyeltünk arra, hogy ne hagyjunk magunk után semmiféle szemetet és ne szennyezzük a környezetet semmivel.

dscn2279

Ezen az éjjelen nagyon jót aludtam, ami kellett is a másnaphoz, mert igaz, hogy eső már nem nagyon esett, de fizikailag és mentálisan is a legmegterhelőbb naphoz érkeztünk.

A 3. nap Zoli tollából: LINK

Duna-túra 3. nap” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s