Kajaktúra 2. nap – csukás etap

Mikor elcsitultak a balinok és a nap is kezdett lassan napos délutánból estébe fordulni, újra eljött a lehetőség rápróbálni a csukákra. Az óriási nádas öblei, hínárfoltjai kecsegtetőek voltak.

Kicsit megfakultak már az emlékeim ősz óta, de úgy rémlik nekem érkezett az első kapás jerkre, de lepattant róla a csuka, nem akadt meg. Aztán Zolinak durrantott rá egy valószínűleg igen jó méretű állat a busajerkjére, de az sem akadt meg! Még másodpercekig burványlott a víz a támadás helyén!

Zoli “special edition” busajerkjéről azért beszúrnék egy külön fotót, mielőtt továbblépek. Akinek esetleg nem esne le, itt a magyarázat: >katt<

A nádfal szélvédettsége miatt a víz kristálytiszta volt, 2 méterre le lehetett látni és az idő sem volt túl felhős. A csukák ilyenkor vagy a fenékhez lapulnak, vagy teljesen behúzódnak takarásba és óvatosan, egy pillanat alatt rontanak csak rá a csalira. Maximum egyszer támadják be. Most is ez történt. Bíztunk benne, ahogy fogy a fény, majd úgy lesznek bátrabbak.

Továbbra is szórtuk nagy bizalommal a jerkbaiteket és volt is még jópár kapás, de nem akadtak. A hely viszont csodálatos volt!

A fény megfogyatkozásakor – ahogy számítottunk is rá- a halak is bátrabbak lettek. Visszagondolva úgy emlékeztem, fogtunk fejenként vagy 2-3-mat, a sok kapás miatt gondolhattam így igazából ez 1-1 volt.

Az enyém ráadásul nagyon mélyre kapta a busát, így neki a pályafutása a mai estével véget is ért.

A hely hangulata. Itt már nem sok időnk maradt a pecából, de csak nem tudtuk abbahagyni, így a kikötőbe már sötétben érkeztünk. Még várt ránk az összepakolás és a halpucolás is, de ezt az unalmas részt át is ugranám.

Visszaérve a nyaralóba teljes gőzzel belevetettem magam egy bácskai csukapörkölt elkészítésébe, ami a nagy sietség miatt nem sikerült tökéletesre, és jófajta csipetke tészta sem jutott hozzá, de ott, akkor mindennél jobban esett!

Ez egy borzasztó egyszerű  és rendkívül ízletes étel, mégis kevesen ismerik, megosztom hát a receptet:

4 főre:

  • egy 1,5 kg-os csuka
  • ujjnyi füstölt szalonna
  • 1-2 fej hagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 2-3 kanál házi kalocsai őrölt pirospaprika
  • bors
  • hámozott, magozott fél paradicsom

A hagymát nagyon apróra vágjuk (na én itt rontottam el a kapkodás miatt) és megdinszteljük a szalonna zsírján. Ezután a tűzdől lehúzva mehet bele az őrölt paprika. Mikor kiengedte a színét, rátesszük az apróra vágott paradicsomot és a csukaszeleteket, átforgatjuk, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, hozzáadjuk a fokhagymát, a borsot és folyamatos forralás mellett kb. 30-40 perc alatt készre fűzzük. A főzés elején érdemes gyakorta rázogatni, hogy ne tapadjon le a hal. Ha jól csináltuk, szépen besűrűsödik a lé. Mellé csipetke tészta vagy túrós csusza illik. Ennek híján 2 napos kenyérrel ettük. Úgyis jó volt! 😀

Nálam abszolút kedvenc!

A kiadós, saját fogású vacsora és az egész napos evezés megtette a hatását, azonnal kidőltünk a másnapi tervek gyors megbeszélése után. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s